Az alapanyagról
2013.05.28 10:50
20 évvel ezelőtt, kezdő lószőrös koromban kimentem a Vörösmarty térre, mert úgy hírlett ott van lószőrékszer készítő. Meg akartam nézni a munkáit. Kerestem, kerestem..kérdeztem az eladókat. Azt mondja az egyik, hogy itt és itt árul valaki lószőrös dolgokat.
No hát, az lószőrös dolog volt, igaz: lószőrkulacs!
Régen ilyet is használtak a pásztorok- gyakorlatilag a lónak minden részét felhasználták.
A lényeg, hogy a ló t20 évvel ezelőtt, kezdő lószőrös koromban kimentem a Vörösmarty térre, mert úgy hírlett ott van lószőrékszer készítő. Meg akartam nézni a munkáit. Kerestem, kerestem..kérdeztem az eladókat. Azt mondja az egyik, hogy itt és itt árul valaki lószőrös dolgokat.
No hát, az lószőrös dolog volt, igaz: lószőrkulacs!
Régen ilyet is használtak a pásztorok- gyakorlatilag a lónak minden részét felhasználták.estét borító bőréből és rövid szőréből készült a kulacs. És erről az jut eszembe, mikor valaki feltételezte, hogy ugyanebből a rövid szőrből készítjük az ékszereket.
Hát nem.. De még csak nem is sörényből. És amikor leírom valahol, hogy " farokszőrből, mert az hosszabb", viccesnek találják. Természetesen a ló hosszú farkáról van szó, ami fonásra, hurkolásra, sőt szövésre alkalmas.
A vásárban egyébként nemigen találtam ékszer készítőt, alig volt elterjedt ez a technika, és ma se túl sokan hallottak róla.
De ha megosztod a bejegyzést mással, akkor többen megismerhetik. Köszönöm:)